azt hiszem ez önmagáért beszél 
ez az a rendezvény, ahol feliratkozhatsz iskolán kivüli foglalkozásokra. óriási nyüzsgés, mosolygós arcok, a világon mindenféle klub van, a kosárfonástól a fűnyiró klubbig
Én feliratkoztam salsa klubba (és nagy megelégedésemre leszenk fiúk, nem kell megtanulnom a férfi lépéseket hehe), movie club, gospel kórus (alig várom), gilmore girls club (nézsi látod te ezt? – amit amúgy szerintem túl komolyan vesznek, de a lényeg h elvisznek abba a városba ami ihlette a sorozatot, ami kúúl , illetve benne vagyok az Ihouse projectben, amit nagy tiszteletnek örvendő elődöm Kata is épitgetett, amig itt volt, ahol már alig várom hogy magyar estet tartsunk
nem fogok unatkozni, de nem is akarok, annyira birom, hogy millió dolgot csinálhatok, kipróbálhatok, feszitem a húrt, amig engedi ….
analysing schools: ez az óra az education studies programon belül van, amelynek kereteben megismerkedünk az amerikai oktatási rendszerrel, na meg általános teóriákkal az oktatást illetően – hát igen. ezen a részen lehet halálra unom majd magam, pepszivel meg mindenféle pedagógiás órával a hátam mögött, de ami igazán tetszik és érdekel ezen az órán, az a community learning project.. ez azt jelenti hogy egy féléven keresztül heti három órában egy hartfordi általános iskolai tanárnő jobbkeze leszek, aktivan részt veszek az órán, segitek neki felkészülni,bármi amire szüksége van, és aranyos, főleg latin-amerikai gyerkőcökkel fogok lógni – jövő héten kezdek
race, class in educational policy: az órát egy filozófiában jártas nő tartja, az egyenlőtlenség a fő téma az oktatáson belül.. már megvolt az első óra, hihetetlen hogy micsoda viták folynak.. talán ez a téma kifejezetten érzékeny dolog mindenki számára és a többit nem ilyen vitakészek, de én néha azt hittem hogy egymásnak ugranak a vita hevében, mindenkiben benne van a véleménnyilvánitási vágy, igazán fűtött diszkusszióban volt részem.. az óra keretében pedig egy aktivista személy vagy csoport mellé szegődünk, ők úgynevezett change agent-ek, akik az oktatást próbálják jobbá tenni, és a félév végén egy beszámolót, profilt kell készitenünk az adott aktivista csoportról, na meg egy major paper hosszúságú esszét…
spanyol: minden nap egy óra spanyol, anyanyelvű tanárokkal, nagyon lassú tempóban, jó légkörben…
african dance: erről biztosan irok majd külön bejegyzest, mert hihetetlen élmény, két óra kemény kardio edzés, tömör gyönyör, koncentráció, és élő dobok, hangulat, eszmeletlen óra
german readings: ezt leadtam… elmentem órára, de itt még az advanced órákon is ritka ha németül olvasnak, keveset beszélnek németül, nem volt nagy kihivás, és nem jutottam szóhoz, mert a tanárnak be nem állt a szája, hát this was the end of a beatiful friendship
általában, minden hétre elég sok olvasnivaló van, egy órából minimum kettő van egy héten, vagy egy hosszabb, háromórás összeröffenés, minden második órára response paper kell, 1-2-3 oldalban, ez változó, és szinte midnen óra, legalábbis amin én résztveszekjár valamiféle órán kivüli tevékenységgel..
egyelőre kellemes kihivasnaktűnik a tanulnivaló..
a hosszú i-t nem találom, de majdcsak meglesz előbb utóbb, mostmár teljesen fura magyarul irni angolul, nem áll rá a kezem.. szoval a fenebe már kezdek is amerikanizálódni hehe
szóval, úgy döntöttem hogy nem kezdek el visszamenőleg beszámolni, mert képtelenség lenne, hanem most elkezdem, aztán jön ami jön. talán nem fogom litániákkal kezdeni elég nehéz megszokni, hogy ezzel zárjam a napot.. de rajta vagyok a témán,
Talan meg ma a kovetkezo temakban varhatoak bejegyzesek:
- a Trinity (szobam, kurzusok, emberek, tanarok, kampusz etc)
- a P.R.I.D.E. program (amiben most epp reszt veszek -golyatabor kisebbsegeknek)
- elso, es igen korai kultursokkom
Talan nem mindenki tudja rolam, eddig meg sosem repultem. Ugy gondolom egy 12 es fel oras repulout tokeletes kezdet . Lufthansaval mentunk, Frankfurtban szalltunk at, hatalmas az a repuloter, de nagyon kedvesen utbaigazitottak minket. Gyonyoru volt a kilatas, nem mondom, hogy picit sem izgultam, de azert le tudtam kuzdeni..
Meg mielott folytatom, csak roviden bemutatnam a csapatot (The singing chickens – ahogy legutobb elneveztuk magunkat ): mind harom lany ELTE amerikanisztika szakos, Kinga, Kriszta, Barbara. Ha az o neveiket irom, tudjatok, hogy kirol van szo.
Rovidre fogva, a repterrol egy yo kis caddilac-kel utaztunk az egyetemre, egy jo fej gorog taxissal, akire ratukmaltunk egy szem mezes negrot .
A hazak utkozben, mint barbihazak, kesobb keszitek kepeket is. Azt mondjak, hogy Connecticut Amerika leggazdagabb allama es Hartrford a legszegenyebb varosa… Erdekes ellentetek..
szoval az elso pillanatokban igazi v.i.p.-nek ereztem magam de aztan…
Sajnos eddig nem tudtam irni, mivel problemak akadtad a szamitogeppel. Jelen pillanatban keves szabad idot hagynak nekunk, de ha elkezdodik a suli, lesz valami rendszer az eletemben, akkor jobban fognak menni a dolgok. Bar estenkent papirra vetettem a gondolataimat, valahova elraktam, ezert megprobalom ujra osszefoglalni, hogy mi tortent velem eddig.
nincs ekezet, megerkeztem, meg nincs gepem, nemsoka irok, minden oke
Ma beszéltünk Kingával, hogy ez az utolsó alvásunk itthon. Holnap éjszaka úgysem fogok aludni, mert egy-kettő körül indulunk, hajnalban. Holnap még egy-két búcsú, csomag utolsó ellenőrzése (ami egyébként felemelhetetlen..) és indulásra készen leszek..
Nem akarok szentimentáliskodni, szerintem legközelebb már kintről írok.
Jó kis év lesz, remélem. Igyekszem írni, de megtartani az egyensúlyt a pontos dokumentáció és a pillanat élvezése között. Előre is elnézést kérek az angol kifejezésekért, csapongásokért vagy nagy érzelmi kitörésekért.
Ez mégiscsak az én blogom 
.
Be right back
kedves gyakorlott repülő barátaim
tanácsokat kérek, hogyan és mivel készüljek egy nyolc és fél órás repülőútra.. én, aki még sosem repültem
